Mikor először láttam a TV-ben rögbi meccset, azt hittem amerikai foci, csak elfelejtették felvenni a védőfelszerelésüket. Később utánanézve kiderült számomra, hogy a két játék szervesen különbözik egymástól. Különböző a pontozási rendszer és az amerikai fociban a legnagyobb hangsúlyt a taktikai és a fizikai felkészítés kapja: minél összeszokottabb a csapat, annál eredményesebb a játék. Ugyanez a rögbi is, csak ott nagyobb az improvizációs lehetőség a játékosok részéről, míg a fociban ha törik, ha szakad (rosszabb esetben mindkettő) egy adott játékhívást játszik le a csapat, amiben mindenkinek pontos szerepe és mozgása van… ismerjük meg a rögbi kulisszatitkait.
A rögbi ősének tartott harpastum játék spártai eredetű, de a rómaiak is kedvelték. A játékot a katonai kiképzésen használták és a birkózáshoz kapcsolva említik, így a rögbihez hasonló játék lehetett. A neve és eredete William Webb Ellishez köthető, aki a Rugby-ben rendezett futball mérkőzés során kézzel fogta meg a labdát és így igyekezett megközelíteni az ellenfél kapuját. A felháborodott ellenfelek utána futottak és leteperték a földre. Ez lett a rugby football, azaz a Rugby városának szabályai szerint játszott futball, a rögbi. 1870-ben megalakult a Rugby Football Union, amely szigorú szabályokat hozott az amatörizmus betartásáért.
A rögbinek több fajtája van. Magyarországon az „uniós”, azaz a 15 fős változat terjedt el, melytől az amerikai foci 19. század második felében vált le. További változatai a 12, a 10 és a 7 fős rögbi. A rögbi szabályai 150 év alatt alapvetően nem változtak meg. A legtöbb változtatás 1995 után, a profizmus bevezetésével történt. Kétszer 15 fő játssza a kétszer 40 perces játékot, melynek célja a labda bejuttatása az ellenfél célterületére. A rögbi pálya felülete az IRB hivatalos szabályai szerint lehet fű, hó, agyag vagy homok. Mérete nincs pontosan meghatározva, de nem lehet több 100x70m-nél. A labdát csak hátrafelé lehet passzolni, előre csak vinni vagy rúgni szabad. Szerelni a csak a labdás játékost lehet, annak földre vitelével, mélyfogással. A földre vitt játékosnak el kell engednie a labdát.
A test-test elleni küzdelmet szigorú szabályok szorítják mederbe: tilos az ütés, rúgás, gáncsolás. A rögbit a szabályok, az ellenfél és mindenekfelett a játékvezető iránti tisztelet jellemzi. Durvasága ellenére a rögbit nők is szokták játszani. A rögbiben lényegesen kevesebb a védőfelszerelés (szinte semmi), mint az amerikai fociban. Ezért is teszik le voksukat többen a rögbi mellett a keménység terén.
Magyarországon a Magyar Rögbi Szövetség nyilvántartása szerint 18 csapat működik, és 14 csapat szerepel rendszeresen a hazai bajnokságban. A magyar bajnoki rendszerben háromszinten küzdenek a csapatok. Az Extra liga és az NB I bajnokság alapszakasz- (körmérkőzéses), és rájátszásrendszerű (egyenes kieséses). Az NB-II csak körmérkőzéses. Az Extra ligás és az NB I-es csapatoknál kötelező az utánpótlás csapat indítása is, tehát a bajnoki rendszer kiegészül Kadett és Junior bajnokságokkal is. Ezen csapatok a felnőtt csapatok szerinti beosztásban mérkőznek meg egymással. Mind a nemzetközi, mind a hazai mérkőzésekről a Szövetség összefoglalókat készít, és a honosított nemzetközi rögbi magazinban, a „Total Rugby”-ben láthatóak. A felnőtteknek szóló bajnokság mellett több öregfiúk csapat is játszik alkalmi mérkőzéseket hazai ellenfeleivel, illetve a főként Angliából idelátogató „old boys”-okkal szemben.
Források:
sportsvocabulary 